Edi Mio

Az Edi Mio-ba 1 órakor menni hülyeség. Ilyenkor már csak a maradékot kaparják össze a tálcák aljáról, így esett meg, hogy Chili Con Carne nevezetű darálthúst voltam kénytelen kérni, ami össze volt keverve babbal és kukoricával, és nagy mennyiségű erőspistával. Ezért 650 Ft-ot kellett fizetni. Adtak még hozzá tegnapi, vagy tegnapelőtti kenyeret, és egy másfél liternyi vizet kancsóban, poharakkal. Az étel olyan csípős volt, hogy majdnem el is fogyott az összes víz.

Zsuzsa étkezde

Vissza a gyökerekhez. No azért annyira nem, hogy a Teltházig menjünk, hanem csak az itteni elsőként kipróbált helyig, a szemben lévő Zsuzsa étkezdéig, merthogy nem akartunk túlzottan elázni.
Negatívum, hogy már megint nem volt az az étel, amit elsőre kértem, pozitívum, hogy helyette nagyon finom töltött csirkecombot kaptam rizzsel, 750 Ft-ért. Továbbra is érthetetlen az egyáltalán nem felhasználóbarát kommunikáció, emiatt kicsit félve kértem vizet az ételhez. Kaptam. Kétdecis műanyag pohárban, langyosat.
Megfigyelés: a Zsuzsa étkezdében még soha senki nem kért fél adag ételt, a kolléga ilyen igénye ugyanis komoly zavart váltott ki a gépezet működésében. De megoldották valahogy.

Főzelékbár

Végre sikerült újra eljutni a Főzelékbárba. Ez az a hely a piacon, ahol állva kell enni, mint a lovaknak, de cserébe gigantikus adagokat mér a néni, olcsó pénzért. Marhapörkölt, rajta egy löttyintésnyi tejföl, galuska, műanyag tányér, műanyag villa, 680 Ft. Valahonnan szereztek műanyag poharakat, így már lehetett vizet is kérni. Fél litert adtak.
Visszafelé óriási eső volt, de az úszást megúsztuk szerencsésen, hála a hosszú aluljárónak, és az időzítésnek.

Viktória ételbár

Mai program: Viktória ételbár. Zúzapörkölt galuskával, uborkasaláta, hogy ne csak mindig rántotthús legyen. A Teltházban persze más volt ez is, itt túl kicsi darabokra vágják, de az íze jó, a szaftja sűrű és sötét, a mennyisége meg annyi, amennyi. Mindezért 960 Ft-ot kellett kifizetni, és a néni látványosan babrált a visszajáróval, hátha azt mondom, hogy hagyjacsak. De nem mondtam.

Házias ízek konyhája

És ismét. Az utóbbi napok kísérletezései után úgy döntöttünk, eszünk valami rendeset végre. Így külön egyeztetés nélkül a piac felé kanyarodtunk, a Házias ízek konyháját becélozva. Két szelet rántott csirkemell, rizibizi, a nagyon finom uborkasaláta, 1090 Ft. És persze a pohár víz.
A kinti asztalok elég kicsik négy embernek, de ha legalább egy valaki tálcátlanít, akkor már el lehet férni.

Hídfő Pub

Vannak olyan kollégák, akik telefonon lefoglalják előre az ebédjüket a Hídfő Pub-ban, hogy jusson, de mi nem teszünk ilyesmit. Bepróbálkoztunk, hátha. Éppen szerencsénk volt, az utolsó két adag levest kaptuk meg. Úgy nevezték el, hogy húsgombócleves, és csakugyan valamelyest hasonlított is rá. A második fogás viszont minden dícséretet megérdemel, kivéve persze a mennyiségét. Bakonyi borda, galuskával. Kifejezetten finom, szaftos, meleg is, szóval ez a mai menü megérte a 790 Ft-ot.

Hentes a piacon

Végre találtunk egy igazi hentest a piacon! Igaz, hogy a választék nem olyan nagy, mint a körúti hentesnél, de a sültkolbász, amit adtak, igen erőteljes darab volt. Várni kellett rá ugyan egy jó tíz percet, mert a néni nem volt felkészülve ebédidőben látogatókra, de alapvetően elégedetten távoztunk. Szépen kanyarodó nagy sültkolbász, két szelet (tegnapi) kenyérrel, mustárral, és egy félliteres kólával 1050 Ft-ba került. Túl sokszor nem fogunk ide járni, de nem mondható kidobott pénznek a befizetett pénz. És persze állva kellett megenni, mint a henteseknél általában.

Pizza Paradicsom

Igazi étterem, elegáns pincér hozza a csapvizet. Vízen kívül tenger gyümölcse pizzát kértem, 1340 Ft, hiba nélküli. Elég nagy is, és finom is. Az ételre persze jó sokat kellett várni, hiszen a pizzát nem a fagyasztóból szedik elő, hanem frissen sültik meg, elvileg.
Kellemes lenne a kinti környezet, (árnyas fák, narancssárga szalvéták, jó minőségű evőeszköz) ha ez az egész nem a Vörösvári úton lenne, és emiatt nem lenne akkora a zaj és a légszenny, hogy az már néha kifejezetten káros.

Cukrászda Hugóhoz

Van az irodával szemben, a lakótelep alján egy cukrászda, ami a fenti hangzatos, ámde csúnya nevet viseli. Pici az egész, de elég sokminden van benne, fagyi is. Amikor kevés az ebéd, ide csak bemegy az ember, és kér például egy meggyes-mákost, vagy valami hasonlót. Ha üres a kinti asztal, le is lehet ülni az evéshez.

Viktória ételbár

Ez a Viktória ételbár eléggé bevált. Négyen támadtunk, mindenki mást evett, és mindenki elégedett volt. Az eddigi kajáldák közül ebben főznek a legháziasabban. Olyan, mintha valami otthoni főztöt enne az ember. Jó nagy csirkecomb sültkrumplival, plusz egy palacsinta: 990 Ft. Igazi palacsinta, nem valami vizes izé.

Gyros büfé

Nem tudom, mennyire menő egy aluljáróban lévő büfében gíroszt venni szénsavas üdítővel, és azt egy koszos zöld műanyag asztalnál elfogyasztani, de ma ez volt. Meglepő módon a gírosz nagy volt és finom, üdítővel együtt 870 Ft-ot kellett érte fizetni.
És voltam olyan szerencsés, hogy nem csurgattam magamra a löttyöt, ami benne volt.

Viktória ételbár

Már megint egy ismétlés. Nagyon sok felfedezni való hely már nincs a környéken, de azért van még a tarsolyomban néhány.
Túl nagy választék nem volt már, pedig még csak fél kettő körül volt az idő. Így egy olyan összeállítást kértem, hogy egy darab rántott csirkeszárny, meg egy rántott sertésszelet, sültkrumplival, uborkasalátával. Ez így 800 Ft-ba került, de nem vagyok biztos abban, hogy jól számoltak, volt egy kis bizonytalanság. Viszont most merészeltem vizet kérni, és adtak is, jó nagy pohárral, hideget.
A csirke jó volt, a disznóhús panírja viszont túl zsíros. A sültkrumpli megfelelő, de kevés. Az ubisali nem rossz, de a szomszédban jobb.